A bejegyzés írása közben eztet a zenét [Rob D - Clubbed to Death]  hallgattam.

Rövid kihagyás után ismét jelentkezem, a jelentéktelenebbnél is jelentéktelenebb disztraháló jelentéseimmel.

Hatalmas problémák gyötörnek mostanság:
- a hajamat lassan már össze tudom fogni egy copfba. sürgősen le kell vágni
- ismét a hajamról van szó; amely lassan már tejfölszőke árnyalatot ölt. ez van ha az ember 10 napig ül egy félhomályos szobában és nem megy ki a napra
- fogytam 1,7 kilót, így már csak 48,2 vagyok. így jár valaki, aki 10 napig semmi testmozgást nem végez, és akkor zabál amikor éppen eszébe jut; nem éppen kis adagokat
- unatkozom...
- pont akkor lesz az Unicum kupa, amikor én valamilyen Tolkien-táborban leszek, pedig hogy megnéztem volna az M.o. - Szerbia vízilabda meccset :(

Node nézzük az élet habos oldalát, lassan végigviszem a Guitar Herot, és unaloműzésként lehet, felteszem megint a Starcraftot. Nem éppen diétás ebédem:

Bolognai Spaghetti, extra sok szósszal, extra nagy húsdarabokkal, ahogy én szeretem (ez az előnye annak, ha az ember magának csinálja a kaját). Tetejére extra adag trappista sajt, extra adag ketchuppal, ahogy én szeretem. A tetején egy extra nagy levél bazsalikom, ahogy nem szeretem, de dísznek szép. Heil Gasztronómia~ !


Tegnap vacsira, a még lentebb említett palacsinták egyikéből csináltam egy batyut, beletömtem egy csomó grillcsirke szeletet, kukoricát, főttojás szeletet, kis salátát, majd az egészre csorgattam egy kis majonézt, hogy még esztétikusabb és finomabb legyen.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.